A felsőoktatás fenntartói szerkezetének, átalakításának hatása a dolgozókra

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2018.11.08.

A szakmák megbecsültsége és presztízse összetett dolog, amelyet többféleképpen lehet mérni. A presztízs alatt tehát a munka megbecsültségét értjük, amely függ az általa elérhető fizetéstől, hírnévtől, hatalomtól és attól, mekkora "hasznot" hoz a társadalomnak. - Ezek a dimenziók nem mindig járnak együtt, van ahol az egyik erősebb, van ahol a másik. Állami alkalmazottnak a felsőoktatásban lenni pénzügyileg nem kifizetődő. A közalkalmazotti bértábla és a költségvetés és az NFT kategóriái által meghatározott bérminimum megszégyenítően alacsony. Tanszéki mérnökeink, zene- vagy nyelvtanáraink, tanársegédek és adjunktusok, előadók és szakértők messze az átlag alatt keresnek. Mindezek mellett elhivatottságuk a közért legyőzi anyagi érdekeltségüket, mert a felsőoktatásban az államnak dolgozni presztízs. A világon mindenhol büszke lehet az ember, hogy egy állami egyetemen kapott kinevezést. Ez minőséget, közért való tevékenységet, megbecsülést jelent.

 

Állami alkalmazottnak lenni megtiszteltetés

Magyarországon a felsőoktatás állami feladatként való definiálásával együtt alakult ki, hogy a szektorban dolgozók közalkalmazottként végzik munkájukat. Évek óta húzódó költségvetési problémák, reformok megtépázták e munkavégzési jogviszony megbecsülését. A társadalom szemében a közalkalmazotti lét, bár anyagilag nem, de erkölcsileg a megbecsülés jele. Az állam csak a legjobbakat alkalmazza, gondoskodik képzésükről, karrierjükről és életútjuk végén a munkaerőpiacról való kilépés humánus feltételeiről.

 

Szerzett jogok és az átalakítás

A közalkalmazotti lét – szemben a munkatörvénykönyvével – kiszámíthatóságot és biztonságot hivatott biztosítani. A törvény szigora előre tervezhető, szakmai követelményeken alapuló karrierképet ad, mellyel az állam elismeri a közszférában dolgozók munkájának fontosságát. A szakmai követelményrendszerhez átlátható előmeneteli és illetményrendszer tartozik. Tény, hogy a közalkalmazottak javadalmazását meghatározó pénzrendszer hosszú ideje egyre kevésbé alkalmas e feladat betöltésére, az előmeneteli rendszer nem jár együtt valós bérnövekedéssel. Azonban a rendszer kategóriái biztosítják azt a reményt a felsőoktatásban dolgozóknak, hogy nem a fejlődés és a karrier növekedését kérdőjelezi meg, csak a költségvetési problémák miatti finanszírozása nem lehetséges a béremeléseknek. Az illetmény-tábla minimálbért el nem érő fokozatai a bérezésben nem kerülnek realizálásra.

A közalkalmazotti karrierben mint az életpálya elismerése szerepel a jubileumi jutalom, mely a közszolgálat irányában mutatott hűséget honorálja. Ennek törvényi biztosítása fontos értékteremtő hatással van, mely szerint az állam megköszöni a lojalitást.

 

Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód

A felsőoktatásban dolgozó oktató életérzéséhez, munkájának akadémiai autonómiájához hozzátartozik, hogy mindenki egyetemi oktatóként van definiálva, az egyes munkakörök csak az elsők az egyenlők között státuszát jelzik. A kinevezések és a szervezetbe való belépések csak pályázat útján nyerhetőek el, biztosítva az átláthatóságot és az akadémiai minőséget.

Mint állami szervezetek, kötelezve vannak az egyetemek az esélyegyenlőségi bizottságok működtetésére, az ehhez kapcsolódó esélyegyenlőségi tervek készítésére. Fontos érték számunkra a felsőoktatásban dolgozók esélyeinek védelme. Ahogy diákjainknak a felsőoktatási törvény értelmében biztosítjuk a pozitív diszkriminációt, úgy fontos, hogy a dolgozók is érezzék ezt a jogot.

 

Érdekegyeztetés és a közszolgálati lét

A közalkalmazotti törvényben hangsúlyozódik az állammal, menedzsmenttel történő érdekegyeztetés, melynek szabályozott formája gyakorta jobban működik, mint a profitorientált területeken.

 

Hatékonyság, leépítés, jogviszony megszüntetése

A felsőoktatásban dolgozók közalkalmazotti státusza átszervezés és költségvetési kényszer okán történő megszüntetése morális és anyagi vonatkozásaiban is védettebbé teszi a dolgozókat a munkatörvénykönyv szerinti alkalmazáshoz képest. A magyar közszolga értékrendjében a meglévő foglalkoztatás biztonsága előkelő helyet foglal el. Az elmúlt évek nemzetközi gyakorlatában sem jellemző, hogy tömeges létszámleépítés esetén ne alkalmaznának jelentős védelmi rendszereket.

Az állami alkalmazotti lét megszűnése a felsőoktatási intézmények fenntartói reformja kapcsán – megítélésünk szerin – csak alapos érdekegyeztető tárgyalásokon keresztül kialakult közös gondolkodás eredményeképpen hozhatja meg a nyugodt átmenetet. Nem a reform jóakarata a kétséges, hanem annak túlzott gyorsaságból adódó lehetséges sebei.

 

Dabasi Halász Zsuzsanna