Néhány évvel ezelőtt indult el az egész magyar felsőoktatást gyökeresen átalakító folyamat, az államiról az alapítványi fenntartói modellre való áttérés. Nagy hatású változások indultak el, melyek egyik – az érdekvédelem szempontjából is – legfontosabb ígérete az volt, hogy a szféra egésze számára tartósan versenyképes, értékálló jövedelmi viszonyokat teremtenek. A modellváltott felsőoktatási intézményekben a korábban egységesen alkalmazott közalkalmazotti, valamint felsőoktatási bértáblák érvényüket vesztették, így az alapítványokra hárult annak lehetősége és egyben felelőssége, hogy az egyetemek munkavállalóinak a felsőoktatás társadalmi és gazdasági jelentőségének megfelelő jövedelmet biztosítsanak.

A kép meglehetősen vegyes, hiszen a helyzet ugyan minden alapítványi fenntartású intézményben javult, de ennek mértéke és arányai jelentősen különböznek, különösen a kezdőbéreket illetően. Bár van olyan intézmény, ahol a felgyorsult inflációt képesek voltak valamelyest ellensúlyozni, de a korábbi emelések hatását az áremelkedések mindenütt erősen lerontották.

Ez a helyzet nem tartható fenn! Követeljük, hogy a kormány emelje meg a felsőoktatási béreket, különben azok az elvárások, melyeket a modellváltó egyetemekkel szemben támasztottak és az a teljesítménycélok, amelyeket az egyetemek elé kitűztek még inkább teljesíthetetlenek lesznek.

A hazai felsőoktatásban lezajlott modellváltással erősödött a modellváltó intézmények finanszírozása, mely pozitív hatással volt dolgozóik bérezésére is. Ez a gyakorlat mesterségesen generált egyenlőtlenséget a modellváltáson átesett és az állami fenntartásban maradt intézmények között. Utóbbiak e téren hátrányos helyzetbe kerültek, a kormány máig adós a versenyhátrány megszüntetésével.

Az egyébként üdvözlendő pedagógus béremelés ráirányította a figyelmet az oktatás egészére kiterjedő, átgondolt bérrendezés hiányára, tovább súlyosbítva az állami felsőoktatási intézményekben dolgozók bérhelyzetét, különösen a kezdőbérek, garantált illetményelemek tekintetében.

Az állami fenntartású egyetemeken elmaradt a versenyképes, megtartó erejű garantált bérrendszer kialakítása, az ezzel járó feszültségek szinte elviselhetetlenné váltak. A közoktatási bérfejlesztés közvetlen szívóerőt gyakorol ezen egyetemeken, elsősorban a természettudományos területen dolgozókra. Többször felmerült a lehetőség, hogy ezek az intézmények is áttérhetnének alapítványi fenntartásra, ám ez esetben nemcsak elvesztenék pályázati forrásaik jelentős részét, de renoméjuk, nemzetközi szakmai kapcsolataik látnák kárát.

Ez a bizonytalan helyzet nem tartható fenn! Követeljük, hogy a kormány emelje meg a felsőoktatásban dolgozók bérét, vezesse be a garantált bér nemzetgazdasági átlagjövedelemhez kötött éves emelését, vizsgálja felül, tegye inflációkövetővé a képzési normatívákat.