Egyeztető megbeszélésre került sor január 14-én az FDSZ és az ITM oktatási államtitkársága között. A minisztériumban tartott találkozón az FDSZ részéről dr. Dráviczki Sándor, az FDSZ elnöke, Pálfia Zsolt alelnök, az ITM részéről dr. Bódis József államtitkár és dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár vett részt.
A megbeszélés hangsúlyos részét képezte a fenntartói és működési modellváltás kérdésköre. Az államtitkári tájékoztatás szerint a Kormány által szükségesnek tartott modellváltások már megvalósultak (országgyűlési döntés született). További intézményekben nem tarják szükségesnek a modellváltást, kormányzati oldalról ezt nem tervezik, azonban nyitottak az intézményektől jövő kezdeményezésekre. Erre példa a SE is: két éve jelezték modellváltási szándékukat, azóta dolgoznak a majdani kormány előterjesztéshez szükséges anyagok előállításán.
A debreceni, szegedi és pécsi tudományegyetemek lehetséges modellváltása mögött részben az egészségügy átalakítása, részben a kormányzati területek közötti megállapodások és a kialakult helyzetből következő lépéskényszer áll. Az érintett intézmények dékáni kollégiumai már támogatólak nyilatkoztak, de még nincs Szenátusi határozat az átalakulás kezdeményezéséről. Az államtitkár szerint nincs tervbe véve egy orvosi „gigaegyetem” kialakítása. Új nehézséget – és bizonytalanságot is – jelent az eü szolgálati jogviszony bevezetése és megjelenése, melyet tovább fog bonyolítani az esetleges modellváltás.
Rákérdeztünk az autonómia, a szenátusi hatáskörök, a munkavállalók szerzett jogainak biztosítására, a lehetséges garanciákra. Az államtitkár szerint az autonómiát az alaptörvény garantálja, a szenátus hatáskörét az előkészítő tárgyalásokon kell kialakítani és az alapító okiratban lehet/kell rögzíteni (ez később akár módosítható is). Az alapítói és intézményvezetési jogok az alapítványi kuratóriumhoz tartoznak, de a kancellári intézmény nem kötelező elem. A szerzett jogok továbbvitelét törvény garantálja az 5+1 éves formulában. A jelenleg (és a jövőben) zajló modellváltási egyeztetéseken a minisztérium megköveteli az érdekvédelmi szervezetekkel (szakszervezetek, HÖK …) történő belső egyeztetéseket. Elképzelhetőnek tartják, hogy a tudományegyetemi modellváltásokhoz – az intézmények összetett struktúrája, sokrétű tevékenysége és méretei miatt – az egyes törvényi elemeket újra kell szabályozni.
A felsőoktatási bérek rendezése a jelenlegi költségvetési helyzetben (a járványügyi helyzet gazdasági és költségvetési vonatkozásai miatt) csúszik. Az elvárások szerint a felsőoktatás területén 2021 szeptemberétől új finanszírozási rendszer lépne életbe (ingatlanfenntartási és tudományos/kutatási elemek bevezetésével), amely lehetőséget teremthetne béremelés megvalósítására.
Kérdésünkre elmondták még, hogy
– a még meglévő PPP konstrukciók kiváltására 40-50 Mrd Ft-ra lenne szükség, de gazdasági szempontból (országos szinten kormányzati oldalról) nem éri meg (pl. azért, mert a szerződések egy része hamarosan lejár). Modellváltás esetén a PPP kiváltást újra meg kell vizsgálni.
– A tavaszi félévben az oktatást alapvetően távoktatási formában lehet megkezdeni. Az ettől való eltérés minisztériumi engedélyhez kötött. – A felsőoktatási dolgozók COVID oltási tervben történő kiemelését nem tartják kivitelezhetőnek, erre csak akkor látnak lehetőséget, ha fokozott veszélyeztetettségi csoport körvonalazható (pl. a jelenléti formában indított kurzusok oktatói).