Alapelvek a felsőoktatásban

Nyomtatóbarát változatPDF változat
2018.10.19.

A világ fejlett államaiban a felsőoktatás és a kutatás kiemelt jelentőségű ágazatok, amelyek a társadalmi mobilitás és a gazdasági fejlődés feltételei és fenntartói egyben. A magas szintű felsőoktatás és kutatás adhatják meg az alapokat ahhoz, hogy egy társadalom a számos területen megjelenő és sokasodó modern kihívásoknak megfelelő, az értékeket megtartó, de a változásokhoz messzemenően alkalmazkodó képességeket fejlesszen ki. Ennek megteremtésében az államnak különösen fontos szerepe van, amelyről nem mondhat le, és amelyet nem ruházhat át. Az oktatás, és azon belül a felsőoktatás a jövőt leginkább meghatározó közszolgáltatások, amelyek az állam arra hivatott eszközei, hogy az egyéni és a társadalmi jólétet közvetlenül és közvetve, rövid- és hosszútávon biztosítsák. Az állam lemondhat bizonyos döntéshozó és végrehajtó kompetenciáiról, de a felelősségről nem, amellyel állampolgárainak tartozik. Az állam célja nem lehet más, mint az általános és magas szintű jólét megteremtése, amelyek megteremtéséhez kizárólagos eszközökkel rendelkezik, ezért az oktatásban és felsőoktatásban vállalt felelőssége kiemelkedő jelentőséggel bír.

Kétségtelen, hogy az államnak, mint fenntartónak és finanszírozónak joga és kötelessége, hogy irányokat szabjon, hatékonyságot ellenőrizzen, és társadalmi igényeket fogalmazzon meg a felsőoktatással szemben, ugyanakkor minden elvárás illuzórikus, ha a financiális feltételeket az állam nem, vagy nem kielégítően teljesíti. Nem lehet a folyamatosan romló feltételek mellett, javuló eredményeket elvárni egy felsőoktatási rendszertől.

A tudományos kutatások és az egyetemi tananyagok általában nem közvetlenül kerülnek gazdasági hasznosításra, a bölcsész- és társadalomtudományok eredményei pedig még közvetettebben hatnak a társadalom gondolkodására, értékeire és céljaira. Mivel a tudományok és az oktatás eredményei sokféle átalakuláson mennek keresztül, amíg valóban kifejtik hatásukat, ezért ezeknek a területeknek kiszámítható, szilárd anyagi és törvényi hátteret biztosító alapokra van szüksége, hogy funkcióikat megfelelően betölthessék. Ennek garanciája az alaptörvény (X. cikk) által is garantált kutatási és oktatási szabadság, amely csak akkor érvényesül, ha a felek, az állam, illetve a tudomány és a felsőoktatás szereplői kölcsönösen megbíznak egymásban. Ezek nélkül nem is reménykedhetünk abban, hogy a felsőoktatás betöltheti kiemelkedő funkcióját a modern 21. századi Magyarország megteremtésében.